Nézzük a valós számokat, Miniszterelnök Úr!

A ma reggeli interjúja után muszáj vitába szállnom az Orbán Viktor által emlegetett "számokkal" kapcsolatban. A miniszterelnök mai hurráoptimista nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány miatt elvesztett munkahelyek száma csak 26 ezer, és „aki mást mond, az nem a valóságról beszél.” Szerinte ez a szám igazolja, miért nem széleskörű bértámogatásokat adott a kormány, és miért inkább a beruházásokat támogatta. Nézzük a valós számokat és azt, hogy mit jelentenek ezek a magyar népnek. 

valos_szamok_blog_cover.jpg
A miniszterelnök a KSH adatait idézte, eszerint novemberben 26 ezerrel kevesebb volt a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Mint tudjuk, foglalkoztatottnak számít mindenki, aki a saját bevallása szerint legalább egy órát dolgozott az előző héten. Tehát nem a bejelentett, teljes munkaidőben, legalább minimálbérért dolgozókat tartalmazza ez a statisztika, hanem önbevallásos alapon mindenkit, aki akár csak egy órát dolgozott.
Hogy mennyivel bonyolultabb a valóság Orbán Viktorénál, azt más adatok világosan mutatják:

  • szintén a KSH adatai szerint 2019-ben havi átlagban 7200 állás esetében alkalmaztak rövidített munkaidőt. Ehhez képest a járvány legdurvább hetében 261 ezren dogoztak rövidített munkaidőben, a legutóbbi, októberi adatok szerint pedig még mindig 123 ezren dolgoztak így, 60 százalékuk félmunkaidőben.
  • Vagy itt egy másik adat is: a KSH szerint a válság által leginkább érintett egyéni vállalkozások közül decemberig 96 ezer vállalkozás szüneteltette tevékenységét - csak decemberben és január elején 20 700 egyéni vállalkozás kényszerült erre és a számuk nő.
  • És van még egy adat, amit érdemes látni a teljes képhez: 57 ezerrel többen kérték novemberben a regisztrációjukat a munkaügyi hivatalban, mint tavaly, ami eleve több mint kétszerese az Orbán Viktor által hivatkozott foglalkoztatotti létszámcsökkenésnek. És azt is tudjuk, hogy a júniusi mélyponton 130 ezer volt ez a szám.


A számok tehát nagyon is indokolták volna a kormányzati segítséget: miközben több mint 800 ezer munkavállalót fenyegetett állásvesztés, a tavaszi munkahelymegtartó bértámogatási program 34 milliárd (!) forintot adott 205 ezer munkahely megtartására mindössze három hónapra, augusztusban pedig bezárták az egész programot. A „Kurzarbeit” magyar változata minden 20. dolgozót támogatott meg, míg pl. Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott támogatást. Ősszel egy jóval szűkebb körű és szűkmarkúbb, 50 százalékos ágazati bértámogatási programot hirdetett meg a kormány, amit a turizmusban, vendéglátásban, szolgáltatásokban vehettek igénybe 30 napra (!) – amit ugyan decemberben meghosszabbítottak január végéig. Erre 15 milliárd forintot fordítottak és 70 ezer dolgozót értek el – mint tudjuk, a turizmusban és vendéglátásban kb. 400 ezren dolgoznak. Ráadásul ez a program is borzalmasan bürokratikusra sikerült: vállalkozások mesélték, hogy oldalanként kellett beszkennelniük az összes munkaszerződést és 14 ember bértámogatásához 152 oldalnyi iratot kellett összeszedniük úgy, hogy a támogatást utólag kapták csak meg.


Munkahelyvédelmi bértámogatásra tehát durván 50 milliárd forintot költött a kormány, miközben a Gazdaságvédelmi Alap terhére év végéig 4000 milliárdot (!) szórt ki. Ahogy a GKI kiszámolta, megtehették volna, hogy 360 milliárdból 80 százalékos bártámogatást nyújtanak és ezzel megmentik a munkahelyeket, de ők inkább Budapest-Belgrád vasútra (82 milliárd), Paks2-re, kormánykommunikációra, sportberuházásokra, stadionokra, sportklubokra, a Vár felújítására költöttek, na meg Mészáros Lőrinc szállodafelújításaira, miközben tömegével bocsátotta el a dolgozókat. Orbán Viktor csak ne lássa visszaigazolva magát a csalóka adatokban: a kormány tétlensége miatt tömegével mentek tönkre vállalkozások, tömegek kényszerültek rövidített munkaidőre vagy fizetetlen szabadságra, vagy lettek munkanélküliek és járt le 3 hónap után az ellátásuk. A magyar kormány mind egészségügyi, mind gazdasági válságkezelésben megbukott, és a közös pénzünk nem oda ment, ahol arra valóban és a legnagyobb szükség van. 

A bejegyzés trackback címe:

https://szelbernadettblog.blog.hu/api/trackback/id/tr1416377718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

 Szél Bernadett vagyok.
Mondták, hogy a nők nem valók a politikába, mert nem bírjuk a karaktergyilkosságot. Akkor ezt elfelejthetik, mert erre már biztosan rácáfoltam. Léphetünk tovább. Lépjünk jó nagyot. Távolra azoktól, akik csak ezt látják a politikában, és közel azokhoz, akiknek mindez a bőrére megy. Ott van a lényeg. Velük van dolgunk. És mi vagyunk azok, akik tesszük a dolgunkat -- és mindenhol ott vagyunk. A boltban, a kórházban, a cégben, a gyárban, az iskolában, a piacon, az otthoni "láthatatlan munkában". Ebben a blogban mutatom, én mit adok hozzá a közös történetünkhöz. Figyeljenek, jöjjenek, és vigyázzanak: a nyugalom megzavarására alkalmas témák következnek, a szerző azon erőteljes igényével, hogy változzanak a dolgok. Tartsanak ki és tartsanak velem!

 

 

süti beállítások módosítása