Egy ideje folyamatos téma a közéletben a propagandasajtó ügye. A képviselők bántalmazása és ennek kínos kezelése, a hatalom párbeszédképtelensége, a folyamatos hazudozásra építő műsorokkal kapcsolatos hírek napi szinten jelen vannak a közéletben. Egyre több ember számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a propagandamédia egy folytatólagosan és módszeresen megvalósított választási csalás. Ebben a században ugyanis nem csak kékcédulákkal vagy láncszavazásokkal lehet rendszereket buktatni vagy bebetonozni. Egyik kézenfekvő eszköz a tömegmédia, de persze van más is. Most az egyik különösen gusztustalan fideszes kreálmányról, a kamupártokról fogok beszélni.

2013 óta vannak velünk azok a pártok, amelyek érdemi politikai tevékenységet nem végeznek, nincs pártszervezetük, pártszerű működésük, de választások előtt a semmiből felbukkanva végrehajtják a küldetésüket: szavazatokat rabolnak az ellenzéktől. Ne becsüljük le ezt az eszközt: választások sorsát dönthetik el, és nem az ellenzék javára, 2014-ben például egy mandátumon múlott a kétharmad, miközben két mandátumot kifejezetten a kamupártok jelenléte miatt tudott megszerezni a Fidesz.

A Fidesz tudatosan úgy alakította át a jelöltállítás szabályait és a kampányfinanszírozást, hogy zavartalanul tenyészhessenek a kamupártok. 2010-ben 6, 2014-ben 18, 2018-ban már 23 párt tudott országos listát állítani és a 2018-as 23-ból 14 kamupárt volt. Kamupártot csinálni kellemes, mert kamulistáért és kamujelöltekért sok (köz)pénz jár: ha sikerül 27 jelöltnek összegyűjteni 500 aláírást legalább 9 megyében és egy fővárosi kerületben, akkor a párt állíthat országos listát, és ezzel máris jogosult 153 milliós támogatásra. Ehhez jönnek még az egyéni körzetekhez rendelt támogatások, úgyhogy a csomag felmehet 2-300 millióra is. Félnivaló pedig a jelek szerint nem sok van.

2018-ban az Állami Számvevőszék hivatalból nem vizsgálta az 1 százalék alatt végzett pártok költéseinek ügyét, széttárta a karját és közölte, hogy senki sem szólt neki. A kamupártok állítólagos „megfékezésére” hozott 2017-es törvénnyel a Fidesz valójában újabb szívességet tett a megélhetési pártoknak. Az új szabályok szerint az ÁSZ már nem köteles vizsgálni az 1 százalék alatt végzett pártok költéseit, a támogatásokat ugyanis az utolsó fillérig vissza kell fizetni. Kellene. Az ÁSZ csak akkor vizsgál bármit, ha valaki ezt „kérelmezi”, méghozzá egy rövid határidőig. Marad a tartozások behajtása, mint eszköz az állam kezében, a költségvetési csalások ügyében pedig már senki sem vizsgálódik.

Kíváncsi voltam, hol tart a NAV a tartozások behajtásával így 9 hónappal a választások után. Az eredmény több mint kiábrándító.

Hogy mennyire nem jött be a 2017-ben a kamupártok „megszorongatására” hozott törvénymódosítás, nemcsak az mutatja, hogy minden korábbinál több párt állított országos listát, de az is, hogy az 1 százalék alatt végzett pártok visszafizetési hajlandósága a nullához közelít. Az adóhivatal szerint 17 párt összesen 2,6 milliárd forinttal tartozik a költségvetésnek, és a NAV eddig csak egy kb. 8 ezer forintos összeget tudott behajtani. Ez a pénz, ami itt eltűnt a fekete lyukban, megközelíti azt az összeget, amennyi a bölcsődei dolgozók által igényelt béremelést fedezné, hogy csak egy példát mondjak. Ez az összeg elvesztette közpénz jellegét, az adófizetők bottal üthetik a nyomát.

De a politikai üzenet is félreérthetetlen: csináljatok gyerekek annyi kamupártot, amennyi a csövön kifér, nekünk jó, és ti is jól jártok – a támogatásokat elvileg vissza kell fizetni, de hát ki aggódik amiatt, hogy a behajtásokat majd komolyan veszi az illetékes hatóság. Ez amolyan „járulékos költség”. A pártvezető pedig elvileg a teljes vagyonával felel, de ez könnyen kijátszható. Legfelsőbb szinten egyenesen az ország miniszterelnöke mutatja a példát, hogyan kell vagyontalannak tűnni.

Így megy ez: már 2014 után is elmaradtak a felelősségre vonások: az ügyészség 2017-ben szép csendben megszüntette az eljárások nagy részét, addig mindössze 2 jogerős ítélet született kampánypénzekkel elkövetett szabálytalanságok miatt – a többiek köszönik, jól vannak. A 2018-as választások után már ügyészségi eljárások sincsenek. Az ajánlásokkal történt visszaélések ügyében ugyan 111 eljárást indított a rendőrség, de tavaly év végéig csak egyetlenegy végződött vádemeléssel. Izgatottan várjuk a folytatást, de sok illúziónk azért nincs.

Ez az egész azért is felháborító, mert szinte pártra pontosan tudni lehetett, hogy mely pártok kamupártok, amik csak a lóvé miatt indulnak a választásokon, és csalással, mások személyi adataival való visszaéléssel jutnak az ajánlásokhoz is. ’18-ban több olyan párt indult a választásokon, amelyek már ’14-ben is megkárosították az államot, miközben 0,1-0,2 százalékos eredményeket értek el. Tavaly a választások előtt nagyjából be lehetett lőni, hogy melyik az a 14 párt, amelyik gyaníthatóan kamupárt. A NAV által küldött lista csak megerősítette ezt. A Családok Pártja, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, a Közös Nevező 2018, a Magyarországi Cigánypárt, a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja, a Net Párt, az Összefogás Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, a Szegény Emberek Magyarországért Párt, a Tenni Akarás Mozgalom és az Új Magyarország Párt életjelet nem mutat, de százmilliókkal tartozik az államnak.

Külön felháborító az Összefogás Párt esete. Szepessy Zsolt pártja már 2014-ben is elindult a választásokon és 0,13 százalékot ért el, miközben 300 milliós kampánytámogatást vett fel. Még javában zajlott ellene az eljárás a négy évvel korábbi csalások miatt, amikor elindult a 2018-as választásokon. Miközben 1407 szavazatot tudott összegyűjteni, 306 millió forinttal károsította meg az államot, és akkor még az egyéni jelöltek millióiról nem beszéltünk. A párt missziója egyértelmű volt: az ellenzék összefogását kívánó szavazóknak nyújtott kamu-alternatívát és rabolt szavazót a létező, választási kampányukban majd megszakadó pártoktól. Aztán a választások után – láss csodát – feloszlott a párt.

Így megy ez, de ne gondolja a Fidesz, hogy ez a cinkelt rendszer fenntartható. Az nem demokrácia, ha egy intézménynek csak a neve létezik, de belül hulla. ÁSZ, ami valódi pártokat zaklat, de a kamupártok felé se néz? Ügyészség, aminek belefér, hogy érdemi nyomozás nélkül elhajtanak bántalmazott képviselőket, de felhúzott orral félrenéznek, ha kamupártokat kell helyre tenni? Hogy van ez? Morajlik az ország, mert fejétől bűzlik a hal, avagy a Fidesztől és a nekik behódolóktól bűzlik Magyarország. Egyre többünknek van elege abból, hogy a kormány által megerőszakolt demokráciára hivatkozva akarnak velünk olyan szabályokat betartatni, amiket, ha nem rúgunk fel, még az unokáink is őket fogják nézegetni – már ha itthon maradnak. De tesszük, amit lehet, és olykor azt is, amit elvileg nem: ahogy a propaganda elleni fellépést, úgy a kamupártok ügyét is folytatni fogjuk, és ezeken túl is van még miről beszélnünk: elvégre is konzultálni jöttünk, nem?!