„Magyarország minden eddiginél szorosabb kapcsolatot szeretne Brazíliával”, „a kivételes politikai egyetértést gazdasági előnyökre kell váltani” – ezt nemrég Szijjártó Péter mondta Brazíliában. A magyar kormány pont most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megerősítse a gazdasági együttműködését azzal a brazil vezetővel, aki nemrég globális környezeti válsághelyzetet okozott, és aki továbbra is az egyik legsúlyosabb fenyegetést jelenti az emberiség jövőjére. A magyar kormányt ez olyannyira nem izgatja, hogy még az EU-MERCOSUR megállapodással kapcsolatos eddigi hezitáló álláspontját is feladta: a külügyminiszter Brazíliából üzente meg, hogy a kormány kiáll a megállapodás mellett. Ami ellen korábban a Magyar Idők is cikkezett, és ami amellett, hogy tovább fokozná az esőerdők pusztulását, a magyar termelőket is rosszabb helyzetbe hozná. Ha valamikor vétózni kell, az most van.

Ott kezdem, hogy folyamatosan figyelnünk kell az amazonasi esőerdők helyzetét, mert a veszély nem múlt el, és ha nem teszünk ellene, bekövetkezhet a legrosszabb: egy amerikai közgazdász szerint, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az erdőirtások, 2021-re elérhetjük a fordulópontot. Azt a pontot, ahonnan már visszafordíthatatlanná válik az esőerdők pusztulása, mert képtelenné válnak arra, hogy előállítsák az önfenntartásukhoz szükséges csapadékot. A felborult egyensúly miatt az esőerdő száraz szavannává válik és több milliárd tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe, ami tovább fokozza a globális felmelegedést. Az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdő 17 százaléka tűnt el, és ha a pusztulás eléri a 20-25 százalékot, az katasztrofális következményekkel jár nemcsak Dél-Amerika éghajlatára, de az esőerdő globális csapadékképzésben játszott szerepe miatt az egész bolygóra. Hogy ez a fordulópont pontosan mikor következik be, arról még viták vannak, de még az optimistább becslések is egyre közelebbi időpontra teszik.

Az elsődleges felelősség nyilvánvalóan a brazil vezetésé, de hogy mi lesz a jövőben az Amazonas-medence sorsa, az a globális közösségen is múlik: azon, mennyire képes átlépni rövidtávú érdekein és – túlzás nélkül - az emberi civilizáció fennmaradása érdekében cselekedni. Senki sem eszköztelen, például mi is megakadályozhatjuk az esőerdőgyilkos EU-MERCOSUR megállapodás hatályba lépését, határozati javaslatom éppen erre irányul.

Ez a szabadkereskedelmi egyezmény ugyanis nagyon súlyos környezeti és társadalmi következményekkel járna: utat adna a további erdőpusztításoknak azzal, hogy lehetővé tenné, a Dél-amerikai Közös Piac országai tovább bővíthessék mezőgazdasági termékeik exportját az Unió országaiba, ami ráadásul a hazai és uniós agrártermelőknek is hatalmas károkat okozna. És hiába került be az egyezménybe szépségtapaszként a párizsi egyezmény végrehajtása: egyrészt ma már tudjuk, hogy az messze nem elég a klímakatasztrófa elkerüléséhez, másrészt a papír sok mindent elbír. Az egyezményben nincs semmilyen garancia arra, hogy Brazília valóban leállítja az illegális erdőirtásokat és az ígéreteknek megfelelő erdőtelepítéseket végez. Bolsonaro elnököt pedig már jól ismerjük: többször belengette a klímaegyezményből való kilépését és nyíltan bátorítja az erdőirtásokat, vezetése alatt idén augusztusban 222 százalékkal több erdőirtás volt, mint tavaly ilyenkor.

A magyar kormány pedig megint a rossz oldalon áll: az eddigi ködösítés után váratlanul kimondta, hogy támogatja a megállapodást. Október elején Szijjártó Péter azt mondta a brazil-magyar üzleti fórumon Brazíliában, hogy "Magyarország érdekelt abban, hogy a Dél-amerikai Közös Piac, a MERCOSUR és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás minél előbb életbe lépjen, tekintettel arra, hogy az számos magyar vállalat előtt nyitja meg a dél-amerikai exportlehetőségeket." Dehogyis! A kormány behódolása Bolsonaronak (és persze az autóiparnak) minden szempontból ellentétes a magyar érdekekkel, amire olyan sűrűn hivatkozik a kormány. Nemcsak klímavédelmi szempontból veszélyes ez a megállapodás, de szembemegy a magyar baromfiágazat és a hazai méztermelők érdekeivel is. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület konkrétan azt írta a kormánynak, hogy „a magyar és uniós méztermelőkre kimondottan negatív hatással bír a tervezett megállapodás, súlyosan veszélyezteti a hazai méhészeti ágazat érdekeit, a magyar méhészek megélhetését.” Az európainál lazább környezetvédelmi, állattartási, élelmiszerbiztonsági és munkajogi szabályozási környezetből érkező olcsó áruk behozatalának növelése egyértelműen ellentétes a magyar érdekekkel.

Ahogy a klímavédelmi célokkal is. A helyzet ugyanis az, hogy ha életben akarunk maradni, a politikát nem lehet többé arra alapozni, hogy jó üzleteket kötünk, a környezeti és társadalmi hatásokkal pedig nem foglalkozunk. Láttuk, hogy ez a politika hova vezet. Az egyoldalúan a gazdasági érdekeket kiszolgáló és a környezetet korlátlanul kizsákmányoló politika már bizonyította, hogy nem képes hosszú távon élhető feltételeket biztosítani számunkra. Ezentúl minden gazdasági döntésünket a bolygó érdekeinek kell alárendelni. Csak olyan gazdasági együttműködéseket lehet támogatni, amelyek a fenntarthatóság felé mozdítják a gazdasági rendszereinket, csökkentik a kibocsátást és a felesleges energiafelhasználást. Én meg vagyok győződve arról, hogy az olyan vezetőké a jövő, akik értik ezt és ennek jegyében dolgoznak — mindannyiunkért.